UC 0079 MSG szerepjáték (ingame) topic 4.

MAX:

Jól levagytok, labdáztok, úszkáltok, fröcskölitek egymást. Végül Julie töri meg az idillt és kimászik a medencéből
- Már fázok, átmegyek a szaunába, de ti játszatok csak nyugodtan tovább! - menti ki magát anélkül hogy bármelyikőtök kérdezné hova megy.
Aztán visszafordulva még vet egy hosszúnak tűnő pillantást rád, sőt egyenesen a szemedbe néz, beléd fúrja a tekintetét, olyan szinten hogy úgy érzed, semmi sem állhat az útjába, és teljesen beléd lát. Majd elmosolyodik, és rád kacsint, a csípője mellé engedett kezével alig észrevehető hívogató mozdulatot tesz. A másik két lánynak fel se tűnik, ők labdázgatnak egymással.
Julie eltűnik a folyosó sarka mögött. Míg bámulod, a strand labda az arcodban landol.
- Max!!! - hallod Mercédesz elégedetlen hangját - hova figyelsz te?

EXCEL:

Reggel van, nálatok, a két lányt most ébresztetted.

- Ööö... én? Hova? Ja, izé... - tétován térek magamhoz,de aztán kaján vigyorral mondom:
- Heh, épp azon gondolkoztam, mennyire félreérthető lesz, ha most Julie után megyek... a szaunába. De csajok, könyörgöm, ne értsétek félre! Julie a múltkor is úgy eltévedt a szaunába menet, hogy fél óráig keresgéltem, mire meglett. Hiába no, csak nő... -próbálok épp elég ellenszenvet kelteni ahhoz, hogy ne akarjanak utánam jönni, de nem megutáltatni magam. Kiugrom a medencéből, fázósan megrázom magam, majd azt mondom:
- Egy perc és jövök! - elindulok Julie után, és imádkozom, hogy a lányok bevegyék ezt az egészet...

EXCEL:

A fedélzeten, a beszállásnál a kikötői dokk tisztjét találod segédkezni az érkező személyzetnek. Tőled tudod meg, hogy Natalie már a hídon van, de a tiszt készséggel elirányít a kapitányi kabinodhoz, ahogy Stellát is a tiszti kabinok valamelyikéhez. A hajón szemlátomást könnyű tájékozódni, a kereszteződéseknél a falakon táblák jelzik, melyik folyosó merre visz.

MAX:

A két lány nevetésben tör ki a zavarodottságodat látva.
- Aha! - csúfolódik Mercédesz - hát persze!
- Mérni fogjuk az időt! - teszi hozzá kaján vigyorral Cecillia
Mire benyitsz az ajtón, s a kinti hideget felváltja a jól fűtött épület melege, Julie-t már nem látod sehol, csak a medencékhez lefele vezető lépcsők felől hallod a papucsának klappogását, aztán egy ajtónyikorgást és a szauna ajtó tompa puffanását hallod.

EXCEL:

- Oké - s a puszi után Stella eltűnik az egyik sarkon
A kabinnak tolóajtaja van, apró számkóddal zárható panel oldalt, csengővel, érintésre nyitó kapcsolóval.
- Üüüüüü - hallod a húgod nyafogását a koffer mélyéről - ...muszáj? Jól van, de már nagyon kényelmetlen!
A kabin elég egyszerűen néz ki, bár 3 kisebb helységből áll: az első szoba egy mini-iroda, kávégéppel, egy hűtővel és természetesen egy íróasztallal, amin egy apró laptop áll. Jobbra a hálóhelyiség található, egy széles ággyal, innen nyílik az ajtó még egy apró, zuhanyzóval felszerelt fürdőszobára. A kabinodból kifelé beállítod az ajtó zárkombinációját és le is zárod. Stella kabinja egy saroknyira van alig pár méterre, a többi tiszt kabinjai közt. Eljutsz a gépházba, a hangárba, bejárod a személyzeti kabinokhoz vezető folyosókat, a másodhídra is bekukkantasz. Útközben találkozol egy-két egyenruhás ismeretlen arccal, közlegényekkel főleg, tiszttel eggyel sem, tisztelegnek neked. Végül belépsz a hídra.
Feléd fordul mindenki.
- Kapitány a hídon! - harsog Tracy az emelvényről a képernyője mögül, mire mindenki, aki csak áll, haptákba vágja magát és mind tisztelegnek neked.
Tracynek háttal Yamada ül, Lindberg zászlós a kommunikációs konzol előtt ül, lent. Thorn őrmester a fegyverzet vezérlő mögött ül, Hans a kormány mögött. Hans ülése mellett áll, a háttámlának támaszkodva Linwood zászlós, középen pedig Ivanov hadnagy áll.
- Üdvözlöm kapitány! - nyújtja a kezét Natalie a tisztelgést követően

//Bameg, múltkor nem küldte el? Grr...//

Huh, én is hozhattam volna papucsot. Nah mindegy, majd a szauna jó meleg lesz... Forró! - vigyorgok, miközben Jzulie után megyek.
Szerelmes képpel nyitok be a szauna ajtaján.

MAX:

- Maaaax! - csendül fel a boldogságtól July hangja, amint belépsz a szaunába. A 3 lépcsős emelvény közepén ülve találod. Rögtön felpattan, s mintha egy gondolat suhanna át az arcán, egy mosolyt követve, lekászálódik a kövekhez, s a vizes vödörből egy teli merőkanál vizet hint a forró kövekre. Erre azon nyomban vastag, forró, fehér gőz fut szét a szauna nem túl nagy helyiségében. Egyik pillanatról a másikra az orrodig se látsz, a bőrödet forró gőz borítja be, az orrod, szájad narancsos, mangós izű-illatú levegővel telik meg. July kislányos kacagását hallod, aztán karodra simul a keze. Lassan kibontakozik az alakja a fehér gőzből.

EXCEL:
A helyed, a kapitányi ülés, a két programozói konzolnak is helyet adó tartószerkezet közepén van.
Nincs kifejezetten monitor a kapitányi ülés előtt, de a híd szélvédője és a plafon közötti sorban 6 képernyő is van.
- Kapitány, a hajó menetkész, a rendszer finomra hangolásán most is dolgozunk - és a fejed fölé, mögéd mutat, ahol a két programozó ül.
- Továbbá a fegyverzet kalibrálására az utasítás szerint később kerül sor, amint elértük a Pezun-t
- Megérkezett a teljes legénység

EXCEL:

- A teljes létszám 61 fő lesz, beleértve magamat és önt is, kapitány! De ebből 9 fő a Pezun-on fog felszállni
- Kész a rendszer - jelenti Yamada zászlós

- July... - mondom mosolyogva és szerelmesen. Kezemmel gyengéden megkeresem az arcát a ködben. Ujjaim hegyével végigsimítom arcának élét, aztán a tenyerem a tarkója mögé csúsztatom, megfogom a fejét és az enyémhez húzom. Olyan közel húzom, hogy az orrunk összeérjen, és csak bámulok a szemébe.
- Úgy szeretnélek megcsóókolni... De félek, hogy megint elijesztelek vele.

EXCEL:

Talán negyed órába is telik, mire mindenki megérkezik a hangárba, és laza tömeggé összeállva, várják, hogy kiderüljön miért is kellett most ide lejönniük.

MAX:

Ahogy közelebb húzod magadhoz a lányt, látod, hogy rákvörös. Hogy ez a hőségtől vagy a zavartságtól van, rá nem jössz, de a kezeivel egy egészen kevessé eltolja magát tőled. A szemedbe néz, de aztán inkább elfordítja a tekintetét, és a fejed mellett néz el mögéd.
- Én is, de félek, hogy tőled is el fognak választani, mint az akadémián, az előző barátomtól...

EXCEL:

A hadnagy biccent egyet, aztán a tömeg felé fordul
- Emberek! Sorakozó! Ahogy a kiképzésen tanulták!
Erre a legénység mint egy megbolygatott hangyaboly teljes összevisszaságban kezd mozogni, de alig egy perc múlva a tolongásból és lökdösődésből több egyenes, beosztásuknak megfelelően tagolt oszlop keletkezik. Vigyázzba vágva magukat, várják az utasítást.
- Pihenj! - parancsolja az első tiszted, aztán ő is feléd fordul

- Ugyan, ki választhatna el minket? Bajtársak vagyunk!

MAX:

- Háború van... meghalhatsz... meghalhatunk
- ígérd meg hogy nem halsz meg... előttem!

EXCEL:

Tele van a személyzet fiatalokkal, sok helyes fiatal férfi, némelyik sportos, egy néhány izompacsirta, és a nők. A nők teszik ki a legénység felét. A tisztjeiddel ellentétben inkább robusztusabb vagy ízlésesen izmos nőket látsz a sorokban, de nem egy szépség egyik sem. De ez egy katonaság, nem szépségverseny. Határozott, fegyelmezett, eltökélt tekintetek, amikben még ott lobog a tapasztalatlanok sürgető, harcra vágyó szelleme, félelemnek most semmi jele.

Rámosolygok, megcsókolom és azt mondom:
- Állapodjunk meg abban, hogy egyikünk sem hal meg... Még vagy hatvan évig!

MAX:

July kedvesen elmosolyodik, aztán várakozó pillantást vet rád.
- Oké

EXCEL:

Senki meg se moccan, van aki továbbra is sziklaszilárd, eltökélt arcot vág, van kinek összefut a homlokán a szemöldöke, amikor megkérdőjelezed az elhivatottságukat, és van akin felfedezni vélsz némi bizonytalanságot a tekintetében, de végül is senki sem moccan. Elvégre, ez a katonaság. Nem is tehetnék...

Újból megcsókolom, mély szenvedélyjel, miközben szorosan magamhoz ölelem. Szép lassan elkezdem simogatni a hátát, cirógatni az arcát. Ha nem húzódik el, lecsúsztatom a kezem a fenekére.

EXCEL:

A hadnagy elismerő pillantásával a válladon távozol a gyűlésről, hogy aztán a kabinba sétálva egy unatkozó hugicát találj az ágyad szélén ülve. Rögtön felpattan ahogy ajtót nyitsz. Hatalmas mosollyal, és a kíváncsiságtól kitágult pupillákkal 'támad rád', finoman megragadva karod.
- Na, milyen a hajó? Mit csináltál? Mikor indulunk?

MAX:

Ahogy magadhoz húzod a lányt, a kezei a hátadra csúsznak, majd fel a lapockáid fölött a válladba kapaszkodik a két finom női kéz. A szemei lecsukódnak, ahogy a csókod szenvedélyesebbé válik, nyelvetek egymást kergető táncot jár, miközben a formás kis fenekére slisszan a markod. Éget a bőre, az ajka, ahogy hozzád ér, az orra tüzes leheletet fúj az arcodba két csókcsata közt. Lassú vonaglásba kezdve, akár a táncosok, egymás lába közé lépve, dörgölődzik a combotok a másikéhoz. July ujjai egy-egy röpke pillanatra a válladba fúródnak, ahogy a fenekéhez érsz, majd a hajadba túr, s egyszersmind megmasszírozza a tarkód, és a fejtetőd, azzal a kellemes, lassú, de érzékien simogató mozdulattal
- Szeretlek! - búgja szerelmesen a füledbe amikor épp levegőt vesztek